Idősek betegsége, legyintünk, de sajnos, ez koránt sem így van, bár tény, hogy elsősorban az idősebb korosztályban gyakori. De mi is ez a sokat hallott betegség? Ismerjük a szót, de tudjuk, mit takar?

A köszvény a purin anyagcsere zavara. A purin nem más, mint a húgysav. A szervezet saját sejtmagjaiban, részben a táplálékkal felvett sejtmagokban lévő purinbázisok lebontása során keletkezik, és a vesében kiválasztódva a vizelettel ürül ki a szervezetből.

A húgysav nem tud kiürülni a szervezetből, és a testfolyadékokban gyűlik össze, ezekből kiválik, szöveteken lerakódik. Ezek a lerakódások okozzák a panaszokat. Gyakran csatlakozik ehhez a betegséghez szénhidrát- és zsíranyagcsere zavar is, például cukorbetegség.

Miért alakul ki?

Egyrészt genetikai okokra vezethető vissza a kialakulása. Ez azzal jár, hogy fokozott a húgysavképződés és csökkent a kiválasztás. Másrészt (és ennek nagyobb szerepe van) a zsírban, és állati fehérjékben gazdag táplálkozás vezethet a köszvény kialakulásához.

A betegség többféleképpen jelentkezhet. Van, akinél gyorsan kialakuló, heves tüneteket okoz. Ez leggyakrabban a hajnali órákban, vagy nagyobb fizikai megterhelés, bőséges étkezés, alkoholfogyasztás után jelentkezik. A beteg égető fájdalmat érez, leggyakrabban a nagylábujjon, ahol duzzanat, bőrpír jelentkezik, és pár napig vagy pár hétig e területek mozgáskorlátozottsága is jellemző, melyet láz, émelygés, hányinger kísérhet.

Ha ez az úgynevezett akut roham lezajlott, akkor tünetmentes lesz a beteg, csak a laboratóriumi értékeiben megmutatkozó magas húgysavszint jelzi a problémát. Ha hosszú távon is fenn áll a köszvény betegség, akkor számolni kell az ízületi deformitásokkal, ráadásul bőr alatti szövetekben, inakban, izmokban húgysavlerakódások képződnek.

Laboratóriumi határérték: 417 μmol/l szérumhúgysavszint.

Az urátkristályok, melyek lerakódnak a szövetekben, könnyebben kiválnak a testfolyadékból, ha a vizelet PH-ja és a környezeti hőmérséklet csökken.

Mit lehet tenni?

A különböző gyógyszerek mellett, amit az orvos fog kiírni, szükséges diétát is folytatni. A diéta célja, hogy csökkentsük a purinbevitelt, hogy elkerüljük az akut rohamokat, és a testtömeget normalizáljuk.

Nem szabályszerűség, de a köszvényesek nagy része túlsúllyal rendelkezik. Nagyon fontos, hogy normalizáljuk a testsúlyt, de mindenképpen koplalás nélkül. Éhezéskor ugyanis ketontestek szabadulnak fel a szervezetben, ami gátolja a húgysav kiválasztását. A fehérjeforrások közül részesítsük előnyben a növényi eredetűeket.

A szénhidrátok purinürítő hatásúak, tehát jót tesznek, kivételt képez a fruktóz, vagyis gyümölcscukor. Nagyon egészségesek a gyümölcsök, de korlátlan fogyasztásuk nem javasolt.

Az alkohol tilos, mert növeli a húgysavszintet! A sör tartalmaz purint, tehát még az alkoholmentes is tilos.

Igyunk sok folyadékot: napi 2-3 litert, és élhetünk az alkalikus gyógyvizek és a csalántea purinürítő hatásával.

Mivel se a koplalás, se a nagy mennyiségű étel nem tesz jót, ezért próbáljuk a napi étkezés adagját elosztani 5-6-alkalomra.

Javaslom, hogy a fehérjeszükségletet ne húsokból, hanem inkább tejtermékekből fedezzük, mert míg a húsok purintartama magas, vagy nagyon magas, addig a tejtermékeké alacsony. Húsokból naponta 30-60 g-ot fogyaszthatunk, hogy ne lépjük túl a napi purinbevitelt (100-200 mg).

A zöldségek ajánlottak, de kis mennyiségben fogyasztható a zöldborsó, a zöldbab, a paraj, a sóska, és a száraz hüvelyesek.

Kis mennyiségben fogyaszthatóak az olajos magvak is. A gyümölcsöket nem kell túlzottan korlátozni, de azért ne üljünk be a fa alá több kiló gyümölcsért!

Az édes, sós péksütemények ellenjavalltak magas zsír- és cukortartalmuk miatt. A zsírdús tejtermékeket szintén kerüljük, de a zsírszegények ajánlottak.

Ha már kialakult a probléma, ne dugjuk a fejünket a homokba. Igenis foglalkozni kell vele, és ez nem csak a gyógyszerek bevételét jelenti, hanem komoly diéta folytatását is. Ha ezeket megtesszük, túlsúlyunk esetén normalizáljuk testtömegünket, akkor állapotunk rendeződni fog.

 

Kovács Judit
dietetikus