Manapság egyre nagyobb teret hódít az egészséges életmód. Egy fajta trenddé vált az egészséges táplálkozás és a testedzés. Ezzel párhuzamosan a médiában mindig felbukkan egy-egy új „csodamódszer”, „varázsszer”, „fogyitabletta”, ami azt sugallja, hogy az ember kényelmesen hátradőlhet, nem kell erőfeszítést tennie egészsége érdekében.

A különböző készítmények rövid idő alatt, látványos változást, fogyást ígérnek. Épp ezért sokszor nehéz eligazodni a fogyókúrás módszerek, „egészségesnek” vagy épp „egészségtelennek” titulált ételek, összetevők útvesztőiben. Ebben szeretnék egy pici segítséget nyújtani. A cikk további részében a napjainkban népszerű, pontosabban kevésbé népszerű gluténről lesz szó.

A gluténmentes diéta mostanában nagyon közkedvelt, sok sztár is erre esküszik a fogyókúra, illetve egészséges táplálkozás kapcsán. De tulajdonképpen mi is ez az anyag? A glutén, vagy sikér nem más, mint az az anyag, ami a kenyér rugalmasságát, minőségét meghatározza, tulajdonképpen kétféle fehérje összessége alkotja, a gliadin és a glutenin. Glutént tartalmaz a búza, árpa, rozs, (zab) illetve az ezekből a gabonafélékből készült, és ezeket tartalmazó élelmiszerek. Főként a kenyerek, péksütemények, tészták tartoznak ide, de kisebb mennyiségben glutént tartalmazhatnak a késztermékek, konzervek, felvágottak, tejkészítmények, stb.

Tehát, egy természetes fehérjék alkotta anyagról van szó, és nem egy egészségre káros összetevőről vagy adalékanyagról. A gluténmentes diéta felesleges betartása mind anyagi, mind táplálkozás-egészségügyi szempontból kívánni valót hagy maga után. A diétás étrend változatossága kérdésessé válhat. Mindezek mellett egy gluténmentes lisztből előállított kenyér, pékáru minősége is gyakran rosszabb egy hagyományos lisztből készült termékéhez képest, és akkor még nem is beszéltünk arról az időről, energiáról, amit a diéta szigorú betartása megkövetelne.

Van viszont olyan egészségügyi állapot, amikor a gluténmentes diéta betartása nélkülözhetetlen. Ilyen a gluténintolerancia, más néven lisztérzékenység vagy coeliakia. Ebben az esetben a beteg szervezete nem tolerálja ezt a gabonafehérjét, elfogyasztása után autoimmun reakció indul be, ami tulajdonképpen a bélnyálkahártya szöveti károsodásához vezet és számos súlyos és kevésbé súlyos tünetet okoz a betegnél (hasmenés, hasi görcsök, felszívódási zavar, emiatt egyes tápanyagokból hiány jelentkezhet, bőrkiütés…). Ekkor a gluténmentes diéta be nem tartásának hosszú távú következményeivel is számolni kell, mint például meddőség, csontritkulás, rákos megbetegedés. Tehát ebben az esetben nagyon szigorúan be kell tartani a diétát. Igaz tehát a mondás, hogy “Ami az egyik embernek étel, az lehet, hogy a másiknak erős méreg.” (Lucretius, i.e. 75.)

Véleményem szerint nem sok ételről, élelmiszer-összetevőről állíthatjuk egyöntetűen, hogy egészséges vagy egészségtelen lenne, hisz semmi sem „fekete” és „fehér”. Minden attól függ, hogy milyen szempontból vizsgálódunk. Íme egy egyszerű példa: A eperre nem mondhatjuk, hogy mindenki számára egészséges, pedig köztudott, hogy a gyümölcsök, köztük az eper is, mennyi fontos vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaz. Viszont egy eperallergiás betegnek semmiképp sem fogjuk ajánlani a fogyasztását, hiszen az az egészségi állapotát épp hogy negatív irányba befolyásolná.

Összefoglalva az eddigieket, elmondhatjuk, hogy a glutén nem az „ellenségünk”, ha csak nem szenvedünk gluténérzékenységben. Egy megfelelően összeállított, korszerű étrend nem a gluténtartalmú ételek elhagyásán alapszik, hanem mindig egy egyénre szabott táplálkozásforma kialakításán, ami mellől sosem hiányozhat a megfelelő és rendszeres testmozgás sem. És hogy megtartsuk vagy elérjük a kívánt alakot, bizony kitartónak és elszántnak kell lennünk, de ne feledjük, hogy bátran fordulhatunk dietetikushoz, személyi edzőhöz, ha biztos szakmai támogatást szeretnénk.

Frányó Eszter
dietetikus