Manapság talán nincs olyan, vagy csak kevés család van, ahol ne lenne legalább egy allergiás. Lehet az allergiát kiváltó anyag pollen, állatszőr, vagy élelmiszer, de mindegyikre igaz, hogy egyre többen szenvednek tőlük. Ebben a cikkben elsősorban az élelmiszer-allergiákat járom körül.

Leggyakoribb allergének, vagyis allergiát kiváltó anyagok, a földimogyoró, a tej, a tojás, a hal, a kagyló, a diófélék és a szója. Többféle tünettel járhatnak, mint a bőrtünet,vagy légzőszervi panaszok. Bizonyításuk még ma is sokszor nehézkes. Ha gyanakodunk, hogy valamely étel okozza panaszainkat, javaslom, hogy kezdjük el írni egy füzetbe, hogy mit ettünk, az milyen összetevőket tartalmazott, és mikor, milyen intenzitással tapasztaltunk valamilyen panaszt, allergiás reakciót. Ha egy ilyen összeállítással fordulunk orvoshoz, megkönnyítjük a diagnózis felállítását, és a megfelelő terápia kiválasztását is. Sajnos, ha bebizonyosodik az allergia, el kell hagynunk azon alapanyagot, mely kiváltotta panaszainkat. Sajnos az allergia a gyerekeket sem kíméli. Egy 2001-es vizsgált eredményei azt mutatták, hogy a 3 év alattiak között 2,1%-ban diagnosztizáltak tehéntej-, 1,4%-ban szója-, és 2,4%-ban tojásallergiát. És a betegszám csak növekszik.

De mi is a táplálékallergia? A táplálékokra adott immunmediált (immunválaszt kiváltó) reakciókat táplálékallergiának, míg a táplálékokra adott nem immunmediált kórképeket intoleranciának nevezzük. A táplálékallergiánál a szervezet kóros reakciója felelős a tünetekért. Jelenleg kb. 170 féle táplálékallergiát írtak le. Néhány típus, például a tejfehérje allergia gyermekkorban kinőhető, mások sajnos élethosszig tartanak.

Megelőzés:

Az öröklődést befolyásolni sajnos nem tudjuk, de a környezeti tényezőkön változtathatunk. Érdemes már terhesség alatt kerülni a háziállatokat. A baba szobájában ne legyen cserepes virág, tollpárna, plüss játék, amit nem tisztítunk gyakran. A dohányzás kerülését nem lehet eléggé hangsúlyozni. Azt, hogy már a terhesség alatt az anyuka tej-, vagy tojásmentes étrenden éljen, semmilyen kutatás nem indokolja. A hosszabb idejű, de legalább 4-6 hónapig tartó anyatejjel való szoptatás segít megelőzni az allergiák kialakulását a későbbiekben babánál. Az allergéneket 1 éves kor előtt nem javasolt bevezetni a baba étrendjébe (csoki!!!).

Tünetek:

A tejfehérje allergia legtöbbször már csecsemőkorban kiderül. Az anya nagy mennyiségű tejtermék fogyasztása után, vagy a babánál a tejtermékek bevezetésekor, az addig jó kedélyű csecsemő esetében azt tapasztaljuk, hogy sírós lesz, fáj a hasa, a széklete hígabbá válik, akár véres lehet, a bőrén ekcéma jelentkezhet, súlyfejlődése lelassulhat, leállhat. Az alapanyagokat pár nap különbséggel, egyesével vezessük be a babánál, hogy azonnal észrevegyük, ha bármelyik panaszt okoz. A legtöbben ételallergia kapcsán csalánkiütéssel jelentkeznek a rendelőkben. Ezek nem mindig jelentenek allergiát, lehet, hogy csak fertőzés áll a háttérben, de ha többször előfordul, forduljunk orvoshoz, írjunk étkezési naplót, amibe vezetjük az allergiás reakció pontos idejét, időtartamát is.

Tejfehérjét tartalmaznak a következő termékek, anyagok:

– tej, tejpor
– tejszín
– tejföl, joghurt, kefir, sajt, túró
– vaj
– író
– savó, savópor, citopánpor
– margarin (ha tejjel, tejporral, savóval készült)
– kazein, kazeinát
– tejsavó alapú édesítőszer

Helyettesíthető: szójatej, zabtej, rizstej, kókusztej, kókusztejpor, tofu, szójajoghurt, Liga margarin stb. Érdemes kalciumpótlásra gondolni!

Szója és szójaeredetű készítmények:

– szójabab
– szójaliszt
– szójafehérje izolátum
– szójatej
– szójatúró (tofu)
– szójaszósz
– szójalecitin (E322)

Tojás és tojáseredetű készítmények:

– tojás (friss, lé)
– tojáspor
– tojás sárgája
– tojás fehérje
– tojás albumin
– tojás lecitin
– ovalbumin
– konalbumin
– ovomukid
– lizozim
– levitin
– vitellin
– ovovitellin
– ovogloulin

Ha táplálékallergiánk van, akkor az itt említett alapanyagokat kerüljük, és akkor valószínűsíthető hogy nem lesznek panaszaink.

 

Kovács Judit
dietetikus