Mindent a böjtről

A böjt szó ez esetben nem léböjtöt vagy pár napos önmegtartóztatást jelent, hanem a negyven napos nagyböjtre utal, mely a keresztyének között a húsvét előtti időszakban a Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülésre, megtisztulásra szolgál.
Miért alakult ki ez a szokás? Van az egészségünkre gyakorolt jó vagy rossz hatása? Mit lehet, nem lehet ilyenkor? Ezekre a kérdésekre kaphat választ, aki végigolvassa ezt a cikket.

A múlt héten kezdetét vette a nagyböjt. Aki nem ismeri teljesen a keresztény szokásokat, azoknak szeretnék egy kis ismertetőt nyújtani arról, hogy mi is ez.
A nagyböjt egy negyven napos időszakot jelöl húsvét előtt. A 40-es számnak a Bibliában külön jelentősége van. Számos történetben megjelenik, ezért nem véletlen, hogy ennyi napig tart.

A nagyböjt tartása a 4. századdal vált általánossá. A 7. században alakult ki a kezdőnap, vagyis az úgynevezett hamvazószerda. A nap jellegzetes böjtös ételei a tojásleves, a rántott leves, a tésztaételek, a savanyú káposzta heringgel. Ez után következő csütörtököt hívták torkoscsütörtöknek, amikor a farsangról még megmaradt ételeket elfogyasztották. Vasárnapokra nem vonatkozik a böjt, mert ezen a napokon keresztény ember nem böjtölhet. Voltak, akik alig ettek ezen időszak alatt, de az általános inkább bizonyos ételek korlátozása volt. Mik is ezek az ételek?

Régebben sokkal szigorúbbak voltak az egyházi előírások, de az emberek is sokkal aszketikusabban által a nagyböjt időszakához. Volt, aki a negyven nap alatt csak negyvenszer étkezett (tehát napi egyszer), és ezek az étkezések is napnyugta után zajlottak. Volt, aki péntekenként csak pár szem búzát evett, de általános az volt, hogy ezen a napokon a tojástól, tejtermékektől, húsoktól teljes mértékben tartózkodtak.

Ma már ezek az előírások enyhültek. A hús elhagyása csak pénteken kötelező, és az egyszeri étkezés is egyszeri jóllakássá módosult. Kisebb étkezések lebonyolíthatóak még aznap.
Húst és zsíros ételeket régebben és most sem esznek a nagyböjtben, külön edényben olajjal vagy vajjal főznek. Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, tésztaételek, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek.
A keresztény húsvétot megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Virágvasárnappal kezdődik. Ilyenkor barkával körmenetet tartanak Jézus jeruzsálemi bevonulásának az emlékére. Nagycsütörtök a IV-V. század óta az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének emlékünnepe. A nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, e nap jellegzetes étele a parajfőzelék bundás zsemlével.

Nagypéntek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés napja, szigorú böjt. Halat, tojást, olajos savanyú káposztát, aszalt gyümölcsöket, pattogatott kukoricát, tehát jellegzetes böjti ételeket fogyasztottak.
Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete. Húsvéttal véget ér a böjti időszak.

Nem csak a test, de a lélek megtisztulása is cél volt ezen időszak alatt. A jótékonyság, a visszafogottság, az elcsendesedés (nagy ünneplések kerülése), a hálaadás, mind fontos szerepet játszanak ilyenkor. Érdemes ilyenkor kicsit több időt szánni magunkra, elmélyedni hibáink megismerésében, és kijavításukon dolgozni.
A húsok, zsíros ételek kerülése pedig megkönnyíti a szervezetet, az emésztést. A hosszú, hideg tél után, amikor általában sokkal több ilyen ételt eszünk, mint az év többi részében, nem is baj, ha egy picit hagyjuk, hogy a szervezetünk megtisztuljon. Érdemes ilyenkor sok gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani, ezzel is erősíteni testünket a fertőzések ellen.

 

Kovács Judit
dietetikus