Mindent a cukorbetegségről

A cukorbetegség a világban, és itt Magyarországon is rengeteg embert érint. Sokan nem is tudnak róla, mert esetlegesen nem vizsgáltatják ki magukat. Most azoknak szeretnék segíteni, akik szeretnének tenni az egészségükért, szeretnék normalizálni, vagy normál szinten tartani a vércukor szintjüket.

A cukorbetegség (diabetes mellitus) oka, hogy a szervezet nem vagy csak csökkent mértékben termel inzulint, ennek következtében az elfogyasztott szénhidrátot nem tudja feldolgozni. Az is előfordulhat, hogy a szervezetben elegendő inzulin termelődik, de hatását nem tudja kifejteni.

De mi köze az inzulinnak a szénhidráthoz?

Nem árt tisztázni ezt a dolgot, mert azt tapasztaltam, hogy a huzamosabb ideje cukorbetegségben szenvedők nagy része sincs sokszor tisztában ezzel a kérdéssel. Az inzulin csökkenti a vércukor szintet, vagyis a vérben lévő cukor mennyiségét. De mégis hogyan? Képzeljük el, hogy az inzulin egy gazdálkodó ember, akinek vannak állatai, akikről gondoskodnia kell. Az állatok, mondjuk kecskék, lesznek a testünk sejtjei. Ezeket a kecskéket meg kell etetni, amit a gazdaember fog megtenni, mégpedig cukorral. A kecskék megeszik, a vérben kevesebb lesz.

Összefoglalva: A testünk sejtjei azáltal jutnak energiához, hogy az inzulin odaszállítja nekik, ezáltal a vérben csökken a vércukor szint. Remélem, most már mindenki számára érthető a folyamat. Persze, kicsit leegyszerűsítettem, hogy annak megértését könnyebbé tegyem.

A cukorbetegség miatt több minden működhet a folyamatba rosszul. Például, ha az inzulin nem tud hatni, vagyis a sejtek nem veszik fel a cukrot, akkor nem tudja csökkenteni a vércukorszintet, és a sejtek se kapnak elegendő energiát. Vagy előfordulhat az is, hogy egyszerűen nincs elég inzulin. Nincs, mi elszállítsa a vérből a cukrot. A cukorbetegség leggyakoribb kiváltó oka az elhízás. A túlsúly csökkentésével javíthatóak a vércukorszintek. A testmozgás szintén csökkenti a vércukorszintet, sőt a normál testsúly elérésében is segít, ezért mindenképpen fontos, hogy napi szinten legalább fél órát mozogjunk, ha mást nem is, legalább egy kis tempós sétát iktassunk be a napirendbe. A rendszeres orvos kontroll, és a vércukormérővel végzett önkontroll szintén fontos része a cukorbetegség kezelésének. Attól, hogy nem megyünk el az aktuális kontrollra, még nem javulnak az értékeink. Az egészségügyi személyzet azért dolgozik, hogy a hozzá járóknak segítsen vércukorszintjük normalizálásában, egészségük megőrzésében. Érdemes megfogadni tanácsaikat, intelmeiket, hiszen ezek az egészségüket szolgálják.

Energia és szénhidrát megoszlás az étrendben

Energia Szénhidrát
1000 kcal 120 g
1200 kcal 145 g
1400 kcal 175 g
1600 kcal 200 g
1800 kcal 220 g

Határértékek:
Normál éhgyomri (8 órás éhezés után) vércukorszint: < 6 mmol/l
Étkezések után (1,5-2 órával):
csökkent glükóz tolerancia: > 7,8 mmol/l
diabetes > 11 mmol/l

Az étrendi szabályok megegyeznek az egészséges táplálkozás előírásaival, csupán mennyiségi megkötések szerepelhetnek a szénhidrátokra, túlsúly esetén párhuzamosan a zsírokra is. Először is tisztázzuk, hogy a cukorbetegség diétája nem abból áll, hogy csak zsemlét ehetek. Sajnos még mindig összefutok ilyen téveszmékkel. Az igaz, hogy a zsemlét könnyebb mérni, mint egy kenyeret, mert mérete, és ennek megfelelően szénhidráttartalma is nagyjából állandó, de egy fehér zsemle egyáltalán nem megfelelő táplálék, hiszen a vércukrot hirtelen képes megnövelni magas glikémiás indexe lévén.

Mi is az a glikémiás index?

Én azt szoktam mondani, hogy az egészséges táplálkozás, és így a cukorbetegség alapja. A glikémiás index (rövidítve: GI) az egyes élelmiszerek vércukorszint emelő képessége a szőlőcukorhoz képest, százalékban kifejezve.

– nagyon magas 90-100%: szőlőcukor, malátacukor, méz, cukros üdítőitalok, gabona-, kukorica-, rizspehely
– magas 70-90%: répa- vagy nád)cukor, fehér lisztből készült pékáruk és főtt tészták, szőlő, tejberizs
– közepes 50-70%: kukorica, főtt rizs, banán, cukrozatlan gyümölcslé
– alacsony 30-50%: tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, durumbúzából készült tészták
– 30% alatt: bab, lencse, dió, mogyoró, retek, paprika, paradicsom, fruktóz

Glikémiás indexet befolyásoló tényezők:

A glikémiás index csökken a rosttartalom növelésével (például teljes kiőrlésű liszt használata esetén), vagy a szénhidrátokkal együttesen fogyasztott fehérjének, zsírnak köszönhetően.
A glikémiás index növekszik az élelmiszer szerkezetének lazulás által (turmixolás, pelyhesítés, szétfőzés).

A cukorbetegségről nehéz keveset írni, hiszen rengeteg dolog van, amit érdemes tudni róla. A legfontosabb, hogy foglalkozzanak vele, ha a családban többeknél előfordult, érdemes rendszeres kontrollra járni.

 

Kovács Judit
dietetikus