Mit kell tudni a kókuszzsírról?

A kókuszdió a trópusi vidékeken élő kókuszpálma termésének magja, melynek súlya elérheti a 2 kg-ot is. Ebből a lecsüngő, tojás alakú magból nyerik ki többek között a kókuszzsírt is. Ezen kívül a kókuszdiót felhasználják kókusztej, kókuszkorpa, illetve kókuszreszelék előállítására is. Ezekkel a termékekkel ismerkedhetnek meg részletesebben tovább olvasva az alábbi cikket.


Hogyan is készülnek mindezek?

A kókuszdiót finoman megőrlik, leforrázzák, majd állás után átszűrik, így jön létre a könnyen emészthető és finom kókusztej. A dióbél félbevágva és szárítva kerül kereskedelmi forgalomba. Ezt hívják korpának, amelyből egyrészt további aprítás után az otthon is jól ismert kókuszreszeléket, másrészt a kókuszzsírt/kókuszolajat állítják elő sajtolással.

A kókuszzsír előállítása
A kókuszkorpa kisajtolása után visszamaradt tejszerű terméket egy üstben felmelegítik, majd a felületén úszó zsírt összegyűjtik.
A kókuszdióból ilyen módon kinyert zsiradék szilárd halmazállapotú, fehér vagy sárgás színű, mandula illatú, amely nagyon könnyen avasodik, ezért felbontás után célszerű hűtőben tárolni.
De nézzük meg, hogy miért is érdemes bizonyos esetekben a kókuszzsírt előnyben részesíteni:
Ez a növényi zsiradék közepes szénlánchosszúságú zsírsavakat, úgynevezett MCT (middle chain fatty acids) zsírsavakat tartalmaz. Ezek a kaprinsav, kaprilsav, kapronsav. A főként MCT-ből álló zsiradékok más zsiradékokhoz képest nem alakulnak át a felszívódás során, továbbá közvetlenül a májba kerülnek a vérárammal, ahol a máj azonnal fel tudja őket használni. A többi zsiradék általában hosszú szénláncú zsírsavakból áll, a felszívódás során átalakul, majd ezt követően elsőként a nyirokkeringésbe, onnan a vénás keringésbe, és csak ezek után jut a májba.
Tehát a közepesen hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó zsiradékokat a szervezet nagyon gyorsan képes hasznosítani, hiszen a fent említett folyamatok miatt megemésztésükhöz és felvételükhöz nem szükséges epesav jelenléte sem.
A kókuszzsír másik nagy előnye, hogy a zsírbontáshoz termelt, hasnyálmirigy által szintetizált emésztőenzim, a lipáz nélkül, illetve csökkent szekréciója esetén is jól és gyorsan képes felszívódni.
Ezen tulajdonságainak köszönhetően a kókuszolaj hatékonyan alkalmazható olyan betegségek diétás kezelésében, ahol zsíremésztési, – zsírfelszívódási zavarral kell számolnunk, és/vagy energetizálásra van szükség. Ezek alapján a coeliakia, a gyulladásos bélbetegségek, különböző májproblémák vagy hasnyálmirigy gyulladás fennállása esetén érdemes az étrendbe beépíteni.
A reklámokból ismert fogyókúra kiegészítésére való alkalmasság megkérdőjelezhető, hiszen láthattuk, hogy a leginkább, és legkönnyebben hasznosuló zsírról van szó. Ez pedig nem hogy segítené a fogyást, hanem ellenkezőleg!
Sokan mégis úgy érzik, hogy nem telíti el őket annyira a vele készült étel. Erre az a magyarázat, hogy nagyon könnyen megemészthető, így nem terheli meg a szervezetet.
Frányó Eszter
dietetikus